Rikiki

Jó hangulatú, társasági játék. Ha sokan vagyunk majdnem mindig ezt játsszuk, mert szinte akárhányan játszhatják, így összetartja a társaságot. Szórakoztató játék és nem igényel olyan nagy koncentrációt, hogy közben ne lehessen még beszélgetni is. Söröző teraszán gyakran néztek minket irigykedve szomszéd asztaloktól, amint három asztalt összetolva, nagy társaságban játszottuk.

Létszámtól függően egy vagy több pakli francia kártyával játszák. Ha hatnál többen játsszanak min. 2 pakli (joker nélküli) kártyára van szükség. Annyi pakli szükséges, hogy ha minden lap ki van osztva, akkor egy emberre hozzávetőleg 10 lap jusson. Az indokoltnál több pakli használata a játék kimenetelét a szerencse irányába viszi el a stratégia rovására (hatan még játszhatnak 1 paklival).

Jó alapozás ha érdeklődsz az Ulti vagy akár a Bridzs iránt.

A játék célja

Előre megtippelni, hogy egy-egy körben hány ütést tudunk megszerezni. Azaz pontosan annyit ütni, mint amennyit vállaltunk, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a vállalt ütésszámhoz minél közelebb maradni.

játék menete

Osztás: Az osztás körben halad, balról jobbra.
Az osztó az első körben egy lapot oszt mindenkinek, majd minden további körben egyel több lapot oszt ki mint az azt megelőző körben. Egészen addig amíg minden lap kiosztásra nem kerül (úgy, hogy mindenkinél azonos számú lap legyen). Ezután pedig egyel kevesebb lap kerül kiosztásra minden körben, addig, amíg végül újra egy lap lesz mindenkinél. Az osztó személye minden körben, szintén balról jobbra haladva változik.

Ha a pakliban maradt lap, akkor annak felső lapja lesz az adu. Ha minden lap kiosztásra kerül, akkor el?bb az osztó elemeli a felső lapot, bemondja az adut, majd vissza helyezi a pakliba, újra kever és ezután oszt.

Licit: Amikor csak egy lap kerül kiosztásra (a játszma első és utolsó leosztása), a játékosok nem nézik meg lapjaikat, hanem a homlokuk elé tartják, úgy hogy a többiek jól láthassák. Ilyenkor a többiek lapjából kell megtippelni, hogy vállalunk-e ütést vagy nem.

Az ütések bemondására két változat létezik:

1. Az osztó vezényszavára ri-ki-ki -t kántálva mindenki egyszerre, az újain mutatja tippelt ütéseinek számát. Ha több, mint 10 lap van kiosztva, akkor pl. adott számú gyufát helyeznek maguk elé.
2. Az osztótól jobbra haladva mindenki bemondja vállalt ütéseinek számát. Az utolsó játékos nem vállalhat annyi ütést, hogy a többiek vállalt ütéseinek számával együtt megegyezzen a kiosztott lapok számával.
   Példa (ha egy lap van kiosztva):
   – Ha senki nem vállalt ütést, akkor az utolsó játékos sem vállalhat.
   – Ha egy valaki vállalt már egy ütést, akkor az utolsó játékosnak is vállalnia kell egyet.
   – Ha már többen is vállaltak ütést, akkor az utolsó játékos bármit mondhat.
   Ez a szabály biztosítja, hogy ne legyen unalmas a játszma 🙂
   Nekem ez utóbbi mód jobban tetszik, bár a játék nyilván az előbbit tartalmazta korábban.

Színre színt kell rakni, ha nincs akkor adut. Ha egyik sincs, bármilyen szín tehető. Felül ütni nem kötelező. Az ütést a legnagyobb értékű lapot tett játékos viszi. Több pakli esetén előfordulhat, hogy két azonos lap kerül az ütésbe. Ilyenkor a később letett az erősebb.

Pontozás

A játék megkezdése előtt állapodjunk meg, hogy ki vezeti a ponttáblázatot.

• Ha valaki nem vállalt ütést és ezt teljesíti akkor +10 pont
• Ha vállat ütéseit teljesíti akkor +10pont + ütésenként 2-2pont
• Aki több vagy kevesebb ütést vitt el, mint amit vállalt eltérésenként -2pontot kap

A pontokat minden kör végén összesíteni kell.

Változatok

1. Az első kör után mindenki újra csak egy lapot kap, de ezt már nem mutatják meg a többieknek, hanem mindenki saját maga megnézheti és ezután licitálnak.
2. Amikor minden lap maradék nélkül kiosztásra kerül, akkor nincs adu. Illetve az elsőnek hívott lap egyben adu szín is lesz.